A cikk-sorozat Ürge-Vorsatz Diána, fizikus, nemzetközileg is elismert klímakutató előadása alapján készült. Az első részben megmutattuk, hogy a biodiverzitás csökkenése, azaz a fajok sokszínűségének csökkenése milyen veszélyeket jelent ránk, emberekre nézve. A biodiverzitás csökkenését a klímaváltozás nagymértékben felgyorsítja.
Ebben a részben azt vesszük sorra, hogy mi a tudományos bizonyítéka annak, hogy van éghajlatváltozás. A következő részben lesz szó arról, hogy miért mondják a szakemberek, hogy a felmelegedést az emberi tevékenység okozza, majd megnézzük, mit lehet tenni a katasztrofális következmények elkerüléséért, és hogy erre mennyi időnk van (ezt muszáj lelőnöm: 9 év.). Lesz szó a koronavírus és az éghajlatváltozás kapcsolatáról is egy bónusz részben.
Az éghajlatváltozásról sokunknak a felmelegedés jut eszébe, amiről sokan azt hiszik, hogy annyit jelent, egy picit melegebb lesz a hőmérséklet. Azok, akik amúgy nem szeretik a hideget és nincsenek tisztában vele, hogy mit jelent ez a fogalom, még hajlamosak örülni is neki. Legalább nem fázunk, nem?
Sajnos őket el kell keserítenünk, ugyanis az éghajlatváltozásban nem a melegedés a probléma, hanem:
- az extrém időjárási viszonyok egyre gyakoribbá válása (özönvíz, áradások, extrém szárazság, aszály, tornádók, erdőtüzek, viharok…),
- a biodiverzitás csökkenéséből fakadó károk, valamint a
- későbbi társadalmi problémák (élhetetlen helyekről elvándorló emberek).
Na de nézzük meg, hogy mi alapján figyelmeztet 153 ország 11.000 kutatója arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki.
A következő ábrákon a Föld hőmérsékleti térképe lesz látható különböző időszakokban (a videóban ez egy animált kép, érdemes megnézni, kb. 22:15-től kezdődik). Kék színnel van jelölve az 1950-es évekhez képesti hűvösebb, narancs és piros színnel az ehhez képesti melegebb időszak. Minél sötétebb a szín, az átlagtól való eltérés annál nagyobb.
1914-1918 (I. világháború környéke)
1940-1944 (II. világháború környéke)
1987-1991 (rendszerváltás környéke)
2013-2017 (napjaink)
A fentiekből látható, hogy a 2000-es évek végétől kezdett el drámaian felgyorsulni a melegedési folyamat.
Egyébként az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest csupán egyetlen egy fokot melegedett, tapasztaljuk, hogy ez az egy fok mekkora károkat okozott. Ehhez képest a század végére 3-4 fok melegedést várnak a szakemberek úgy, ha megtesszük azokat a lépéseket, amik szükségesek ehhez (például a CO2 kibocsátás nullára csökkentése).
Menjünk tovább, nézzük meg, hogy mi a helyzet itthon. A lenti ábrán Magyarország éves középhőmérsékletei láthatóak. Észre lehet venni, hogy a hőmérséklet folyamatosan ingadozik, van amikor 8,7 fok, van, amikor 11 az átlag. Ezt előszeretettel hozzák fel főleg a Facebookon a klímaváltozást figyelembe venni nem akarók. Jaj hát néha melegebb van, néha meg hidegebb, nem kell itt kongatni a vészharangot. Igazából itt amit figyelni kell, az a tendencia. Az éves középhőmérsékleteket vizsgálva Magyarországon az 1901 óta mért 10 legmagasabb éves középhőmérsékletből 9 az ezredforduló óta volt.
Menjünk tovább, nézzük meg, hogy hogyan alakultak Budapesten a hőhullámos napok számai (hőhullám: amikor a napi középhőmérséklet legalább 3 napig 27 fok felett van). Itt is látható, hogy mindig volt évente pár nap, amikor kiugróan meleg volt, de az ezredforduló óta ezek a napok drámaian megnövekedtek.
Az alábbi diagramon is azt látjuk, hogy a fagyos napok számának trendje folyamatosan csökken, míg a hőségnapoké folyamatosan növekszik.
Én már lassan arra sem emlékszem, mikor volt utoljára tisztességes tél januárban, a fehér karácsonyról pedig már nem is álmodom inkább. Helyette van hó március 15-én.
Az átlaghőmérséklet emelkedés következménye az, hogy egyre inkább a szélsőségek a jellemzőek az időjárásban. Vagy nagyon meleg van, vagy nagyon hideg, átmenet nincs. Az itthoni csapadékmennyiség éves szinten nem változik, viszont az eloszlása az nagyon is változik, kevesebbszer esik, de akkor többet, rendkívül nagy gazdasági károkat okozva. Emellé jönnek még az olyan mellékhatások, mint hogy egyre több olyan élőlény szaporodik el, ami először csak kellemetlen (csótányok például), de később jönnek azok, amelyek a betegségekért is felelősek lesznek. Ilyen például az ázsiai tigrisszúnyog, ami többek között olyan vírusok hordozója és terjesztője, mint a Nyugat-nílusi láz, vagy a Zika-vírus. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2025-re Magyarország lesz a legfertőzöttebb a nyugat-nílusi lázzal.
A fentiekből látszik, hogy a Föld melegszik, ezáltal erősítve azokat a káros folyamatokat, amelyek mindannyiunkra veszélyt jelentenek: a melegedés következtében csökkenő biológiai sokféleség miatt már rengeteg csodát elveszítettünk a Földön, olyan állatok és növények haltak ki, amelyeket valószínűleg már sosem láthatunk viszont, és a természetben is olyan károk keletkeztek, amik talán soha, vagy nagyon hosszú idő alatt állnak majd helyre (pl. erdőirtások). De ezek mellett a saját életünket is veszélybe sodorjuk.
Hogy miért fogalmazunk ilyen élesen, egyszóval miért mondjuk, hogy az emberiség önmagát sodorja veszélybe, az a következő részből kiderül. Mert a klímaváltozásért az ember a felelős.
