Bevezető gondolatok a cikksorozathoz
Nagyon sok helyen nagyon sokféle információt lehet olvasni a klímaváltozásról. Mi azt gondoltuk, hogy tájékozottak vagyunk a témában, de megnéztünk egy videót, és rá kellett jönnünk, hogy a mi fejünkben is rengeteg tévképzet, félreértelmezett információ él a téma kapcsán. A legjobb jóindulattal mondjuk, hogy szerintünk sokan vannak még így, ezért egy pár részes cikk-sorozatban szeretnénk átadni azt a tudást, amit kaptunk.
Hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk klímaszakértők, egy ex-közgazdász és egy ex-szakács írásait olvashatjátok, de próbálunk nagyon sok helyről informálódni. A leghitelesebb a témában számunkra tudományos oldalról egyértelműen Ürge-Vorsatz Diána, aki nemzetközi szinten elismert fizikus, klímakutató, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke (és nem mellesleg 7 gyermeke van...).
A cikkben normál betűkkel olvashatóak az előadásból vett anyagok, dőlttel pedig az általunk hozzátett részek. Az aktuálpolitikát 100%-ban mellőzzük, kérjük tégy Te is így a kommentelés során.
Ha szeretnéd egyben megnézni a videót, kattints ide.
Ha nincs időd elolvasni az egész cikket, olvasd el ezt, ebben a részben ezen a gondolatmeneten fogunk végigmenni:
-
Az elmúlt 100 évben drámaian csökkent a biodiverzitás (fajok kihalása), felborul az élet egyensúlya.
-
A kihalt fajok helyét könnyen szaporodó invazív fajok veszik át, amik viszont már rendkívül károsak az emberekre is (betegségeket terjesztenek, mint például a rágcsálók, vagy a kullancsok). Ha kihalnak a rovarok, nem lesz, aki beporozza a növényeket, így viszont nem lesz elegendő élelem.
-
Ezt az ember okozta azzal, hogy elvette bizonyos állatoknak és növényeknek az élőhelyét, hogy saját magának haszonállatokat termeljen rajta, vagy városokat építsen a helyükre. Erre tesz még rá egy lapáttal a klímaváltozás.
A következő részekben sorra vesszük az éghajlatváltozás tudományos bizonyítékait, megnézzük, hogy mi a bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozást az ember okozta, és végül elmondjuk, hogy nem maradt sok időnk cselekedni, de még éppen tudunk tenni a totális katasztrófa elkerüléséért, van értelme, és azt is megmutatjuk majd, hogyan.
Szóval, mi a helyzet most?
Kezdjük a biológiai sokféleséggel. Az elmúlt közel 100 évben a biológiai sokféleség, biodiverzitás (azaz az összes állat- és növényfaj együttes léte, az élő természet létezésének eredendő formája) drámai módon lecsökkent. Ez miért probléma? Kihal pár cuki jegesmedve meg sok szép hal, dehát van még annyi fajta, meg tőlünk ezek amúgyis nagyon messze vannak, nem nagyon érint minket. Szépek, sajnáljuk őket tényleg, de hát ez nem miattunk történt, meg hát én mit tudok tenni a jegesmedvékért. Pedig ennél nagyobb probléma aligha akad a Földön jelenleg. De miért ennyire fontos ez? Miért kell ezzel foglalkozni?
Azért, mert az élet a Földön egy kerek egész, összefüggő rendszer, amiben minden egyes állatnak, növénynek megvan a szerepe – még akkor is, ha az ember számára az az állat vagy növény nem is tűnik hasznosnak, kártevőnek is van titulálva. Ha ebből a jól működő, saját magát egyensúlyban tartó, nagyon érzékeny rendszerből kivesszük azokat a fajokat, amiket mi károsnak gondolunk, akkor azok helyét valami be fogja tölteni. És hát mi más töltené be, mint a könnyen szaporodó, invazív fajok. Ezekből, mint minden másból, rendkívül káros, ha sok van. Például: ha kihalnak a rovarok, akkor a rovarevő madaraknak sem lesz mit enniük, valamit azoknak a ragadozóknak sem, amik rovarevő madarakat esznek, és akik amúgy vadásznak más olyan fajokat, amiknek más fontos szerepe van, és így tovább. Ez az egyensúly bomlik meg a fajok kipusztulásával. Arról nem is beszélve, hogy ha a rovarok kihalnak, az emberek élelmiszer-ellátottsága is drasztikusan csökkenni fog, mivel az élelmiszereink 75%-ának termését a rovarok teszik lehetővé. A rovarok kiemelkedően rossz helyzetéről itt tudtok bővebben olvasni.
Az alábbi ábrán bizonyos fajok kihalási arányát láthatod. A szaggatott vonal, az úgynevezett „background” érték, ami a természetes kihalási arányt mutatja meg. A fajok lassú folyamat eredményeként, de jönnek és mennek, természetes, hogy valamelyik kihal, a szerepüket - szintén sok idő elteltével - betölti egy másik. A kihalási arány azonban a mezőgazdaság és az ipari forradalom terjedésével (1700-1800-as évek) drámai mértékben megemelkedett. A természet és az ökológiai rendszer pont azért csodálatos, mert önmagát egyensúlyban tudja tartani, vagyis tudta, egészen addig, amíg az ember bele nem avatkozott.
És hogy mennyire avatkozott be az ember? 10.000 évvel ezelőtt a Földön az emberek és a vadállatok aránya 1%-99% volt. Mára a vadon élő állatok a Földön élő emberek és állatok 1, azaz 1 darab %-át teszik ki. A haszonállatok (csirke, sertés, marha, stb.) 67%-ot, az emberek pedig 32 %-ot tesznek ki. Tehát mit csináltunk? Elfoglaltuk a Földet, kiirtottuk a vadon élő állatokat, élőhelyükön pedig saját magunknak elszaporítottunk néhány fajt tonnaszámra, hogy azt megegyük.
És hogy ez miért probléma az etikai kérdéseken túl? (volt-e ehhez jogunk?) Pontosan az előzőekben említett biológiai sokféleség miatt. A fajok, amelyek a „helyükön vannak” természetes gátat nyújtanak például a vírusok, vagy olyan élőlények elszaporodásának, ami káros. Jó példák erre a rágcsálók: ha eltűnnek a rágcsálók természetes ellenségei, mert mi elvesszük az élőhelyeiket, hogy azon magunknak haszonállatokat tenyésszünk, a rágcsálók elszaporodnak, amik rengeteg betegséget hordoznak az emberre nézve. Tehát önmagában a rágcsálók jelenléte nem probléma, ezek az állatok is a biodiverzitás részei, és ha a biodiverzitás egyensúlyban van, akkor nem kell aggódnunk.
Sajnos a biológiai sokféleséget a klímaváltozás is súlyosan rombolja (a klímaváltozás tudományos bizonyítékairól a következő bekezdésben lesz szó). Hogyan? Egyrészt például az óceánok melegedésével pusztulnak a korallok, amelyek otthont adnak rengeteg halfajtának, amelyek más élőlényeknek nyújtanak táplálékot. És ha ezek miatt az élőlények miatt nem aggódunk kellőképpen, hogy nem lesz mit enniük, akkor aggódjunk azért a több milliárd emberért, akinek a megélhetését nyújtják ezek a halak (és közvetve a korallok). És itt nem az a probléma, hogy ezek az emberek éhezni fognak (ami miatt megint csak hajlamosak vagyunk nem aggódni, úgyis messze van tőlünk, maximum utalunk pár tízezer forintot valamelyik segélyszervezetnek), hanem az, hogy tömegesen fognak elvándorolni az olyan területekre, ahol fenn tudják magukat tartani. És ez már bizony minket is érinteni fog.
Másrészt mivel magasabb az átlaghőmérséklet, egyre inkább elterjednek azok a fajok, amik a hideget eddig nem éltéké túl. Ilyen például a tigrisszúnyog megjelenése Magyarországon, de ilyen a kullancs is. Arról nem is beszélve, hogy sok helyen az olvadó jégből szabadulnak ki olyan tetemek és ezáltal kórokozók, amik megfertőzhetik az embert, és amire a természetes védekezőképességünk, azaz az immunrendszerünk egyáltalán nincs felkészülve (a tudósok már régóta figyelmeztetnek a biodiverzitás megbomlásából eredő lehetséges pandémiákra, és hát sajnos igazuk lett, éppen az egyik kellős közepén vagyunk, de ezt egy következő részben jobban elmagyarázzuk majd). Ráadásul az immunrendszer állapotát tovább rontja a szennyezett levegő (pl. a koronavírus is jobban terjedt, és több halálos áldozattal járt ott, ahol szmogos volt a levegő), valamint a szennyezett ételek elfogyasztása.
Ezért nagyobb probléma a biodiverzitás csökkenése, mint a covid-19, vagy az ezt követő potenciális gazdasági recesszió, és ezért kiemelten fontos a biodiverzitás megőrzése. Azt kell látni, hogy ha nem avatkozunk közbe, a természet és az élet csodálatos módon egyensúlyban tartja önmagát. Ha ebbe az egyensúlyba tartósan és jelentősen belenyúlunk mesterségesen, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek. És nem 1000, meg 10.000 év múlva, hanem akár már a gyermekeink életében (írom ezt 31 évesen). 1-1 faj eltűnése még nem okozza a biodiverzitás összeomlását, de ha túl sokkal tesszük ezt meg, akkor az egész bonyolult háló szétszakad. A cikk-sorozat végén adunk majd néhány tippet, hogyan tudsz tenni Te is a biológiai sokféleség megőrzéséért. A következő részben az éghajlatváltozás tudományos bizonyítékairól lesz szó, és arról, hogy a tudomány miért mondja azt, hogy a klímaváltozás nem természetes folyamat, hanem az emberi tevékenység eredménye.
