Honnan tudjuk, hogy a klímaváltozást az ember okozza?
Készült egy modell, amelyben a kutatók megvizsgálták az összes olyan paraméter mellett a hőmérsékletet, ami az éghajlatra hatással van: ilyen paraméter például a vulkanikus tevékenység, a napfolttevékenység, a Föld-Nap távolság, stb., valamint nem utolsó sorban az emberi tevékenység. A világoskék vonal azt a hőmérséklet változást mutatja, ami az emberi tényezőktől kiszűrve, csakis a Föld természetes folyamatainak köszönhetően következett (volna) be. A vastag, lila vonal pedig csak az emberi tényezőket tartalmazza. A sötét, vékony vonal a tényleges átlaghőmérséklet változás.
Azt látjuk, hogy az emberi tevékenység kiszűrésével az 1950-es évektől kezdve csökkennie kellett volna a hőmérsékletnek, konkrétan egy mini jégkorszaknak kellett volna lennie. Ehelyett láthatjuk, hogy mi történt és történik most is: sorra dőlnek meg a melegrekordok. Ma, 2021. február 26-án például hazánkban is: Kiskunfélegyházán 22,4 fokot mértek, megdöntve ezzel a korábbi, 20,7°C-os rekordot Baja-Csávolyon.
CO2, metán koncentráció vs. átlaghőmérséklet
Nézzük meg, hogy a hőmérséklet hogyan változott együtt a szén-dioxid és a metán koncentráció változásával az idők során.
Az alábbi ábra fél millió évre visszanézve mutatja a két anyag koncentrációját a légkörben és az ezzel járó hőmérsékletet, időszámításunk kezdetéig. Látható, hogy mindkettő mennyisége folyamatosan változott, de végig egy meghatározott tartományon belül maradt. A koncentráció változásokat a hőmérséklet szépen lekövette: amikor magas volt a CO2, és a metán mennyisége, akkor a hőmérséklet is magas volt, ha alacsonyak voltak, akkor alacsony.
Aztán nézzük meg, mi történt kb. 100 év alatt. Az alábbi ábra a szén-dioxid és a metán koncentrációt mutatja 1900-tól 200-ig.
Mit látunk? Egy földtörténeti időskálán észrevehetetlen idő alatt annyival megnöveltük a CO2 és a metán koncentrációt a légkörben, amire fél millió év alatt nem volt precedens. Ha eddig ilyen szépen együtt mozgott a metán-CO2 koncentrációval a hőmérséklet, akkor vajon ekkora emelkedésre a hőmérséklet hogyan fog reagálni?
Meleg lesz, de a gazdagok túlélik?
Az előrejelzések alapján az évszázad végére, 2100-ra, tehát a mi gyermekeink idejére olyan meleg lesz a Földön, amire már volt példa, csakhogy akkor nemhogy ember, de még az emberszabásúak sem éltek a Földön.
Sokan bíznak abban, hogy olyan fejlettek vagyunk már, hogy tudunk majd ez ellen védekezni. Hát majd bemegyünk a légkondiba, nem? Meg majd légkondicionált sátrakban megtermeljük azokat az élelmiszereket, amik a kinti éghajlat alatt nem fognak megteremni. Elsőre talán még elképzelhető is lehet, de gondoljunk bele egy picit mélyebben. Egyelőre azt nem tudjuk megoldani, hogy 2 milliárd embernek tiszta ivóvize legyen, nemhogy azt, hogy légkondiban termeljük meg a búzát meg a rizst (az állatokról nem is beszélve…). Egyre több kutató gondolja úgy, hogy magunk alatt vágjuk a fát, a fejlődésünkkel, azzal, hogy mindent a gazdasági növekedésnek rendelünk alá, kiszipolyozva a Föld erőforrásait, az emberi civilizáció fennmaradását veszélyeztetjük. Persze lehet, hogy lesz majd néhány gazdag, aki meg tudja majd magának engedni, hogy légkondicionált helyeken töltse az életét és termelje meg magának az ételt (Ürge-Vorsatz Diána itt megjegyzi, hogy a vagyonos embereknek a vagyonuk abból származik, hogy valamit olcsón előállítanak, mondjuk egy fejlődő országban és arra van fizetőképes kereslet, vagy valamilyen szolgáltatással ehhez kapcsolódnak. De ha nem lesz fizetőképes kereslet, akkor honnan lesz vagyon?).
Tengerszint emelkedés
A kultúránk és vagyonunk nagy része partok mentén helyezkedik el. Gondoljunk csak Európán belül Barcelonára, Marseille-re, Monaco-ra, De ott van Szicília, Lisszabon, Antwerpen, északon Koppenhága, Stockholm. És ez csak Európa. Az USA-ban ott van Los Angeles, New York, Miami, San Fransisco, Dél-Amerikában Rio de Janeiro, Lima… Ausztráliában Sydney és Melbourne. Ezeket a városokat a tengerszint emelkedése súlyosan veszélyezteti.
Az alábbi ábrán látható, hogy a múltbeli hőmérséklet és tengerszint hogyan mozgott együtt.
3-4 fokos hőmérséklet emelkedés 10 méteres tengerszint emelkedést okozott a múltban, ami ráadásul sajnos nem úgy történik, hogy mindig egy picit „beljebb” jön a víz, hanem ez egy átlag, a magas hullámok húzzák felfelé az átlagot. Hova fognak menni azok az emberek, akik a partok mentén laknak és a tengerszint emelkedés miatt nem lesz hol lakniuk? Ebben a videóban meg tudjátok nézni, melyik a TOP 10 legveszélyeztetettebb ország, akiket már 6 méteres (az ábrán 3 fok) tengerszint emelkedés is veszélyeztet.
Rengeteg olyan terület van a Földön, ami ma sűrűn lakott, de a hőmérséklet emelkedés miatt később már élhetetlen lesz. Ezekkel az emberekkel mi lesz? Ki fog nekik otthont adni? Azt mondják a tudósok, hogy ha nem teszünk a klímaváltozás ellen, 2070-re 3,5 milliárd ember lakóhelye válik lakhatásra alkalmatlanná. Micsoda migrációs nyomás lesz ez. Most is tapasztaltunk migrációt ugye, de ez elenyésző lesz ahhoz képest, ami 3,5 milliárd ember migrációjával jár majd. A gyermekeink ebben a korban fognak élni, ha _mi_ nem teszünk valamit.
Klímaváltozás és termelékenység változás
Érdekes volt látni azt is, hogy a klíma megváltozása nem csak csökkentheti, hanem növelheti is bizonyos országok teljesítményét. Egy ország gazdasága egy bizonyos klímára rendezkedett be, azaz olyan növényeket termeszt, ami azon a hőmérsékleten ideális. Van egy ideális 13 fokos átlag, ami alatt a legtöbb növény terem. Értelemszerűen ahol jelenleg ez alatt van a hőmérséklet, és a felmelegedés miatt eléri, vagy közelíti majd a 13 fokot, ott nőni fog a termelékenység (Kanada, Európa északi része, Ázsia). Sajnos a piros részek, ahol csökkenő termelékenység várható, most is az elmaradottabb régiók (Dél-Amerika, Afrika, India, Óceánia és kivéve Ausztrália) – pont amiatt, mert ezek már most is a melegebb régiók. Ezekben az országokban már most is nagy a szegénység, a termelékenység csökkenésével ez csak romlani fog.
Egy kis kitérő – a magyar krumpli
Magyarországon a 60-as évek óta folyamatosan romlik a burgonyatermés minősége és a mennyiség is folyamatosan csökken, ami egyértelműen a klímaváltozásra vezethető vissza. Kilátásba helyezték a szakemberek, hogy 25 év múlva Magyarországon már nem fog megteremni a burgonya és importra leszünk szorulva. Erről bővebben itt tudtok olvasni.
Összességében elmondható, hogy mindnyájunk és a gyermekeink életét veszélyezteti a klímaváltozás, és nem csak amiatt, hogy egy picit melegebb lesz, meg kipusztul néhány cuki állat, hanem mert a termelékenység romlása, és az emberek lakhelyeinek élhetetlenné válása miatt óriási társadalmi nyomás várható.
Azt is látni lehet, hogy ez a fenyegetés nem külső, legalábbis abban az értelemben nem, hogy ezt mi magunknak csináltuk. Az első 3 részben felvázoltuk a problémát, jövő héten, a – szerintünk – legizgalmasabb részben azt mutatjuk meg, hogy a klímaváltozást a kutatók szerint nem lehetetlen megállítani, de ehhez mindnyájunkra szükség van.
